2016. szeptember 6., kedd
A Szentírás elveszett töredékei
Folytonosan és várakozva figyelem a bibliai földeken végzett
ásatásokat: vajon mikor kerül napvilágra olyan lelet, melyről fennmaradt némi
jelzés a meglevő ősi bibliai iratokban, de elvesztek – lehet, hogy
megsemmisültek – a történelmi viharokban.
Agyagtábla. Ezt az
agyagtáblát az ásatások során találták Ophelben, Jeruzsálemben.
Az írás Heródes
korából való, és egy zsinagóga alapításáról tudósít, amelyben menhely és
tanterem is
volt a törvény tanulói számára, valamint vízellátó berendezés.
Csak az ószövetségi írásokból tudunk a Jásár könyvéről (Józs 10,13; 2Sám 1,18), de ez nem maradt fenn. Ugyanúgy
az újszövetségi Szentírásban a korintusi első levélben (1Kor 5,9) – és
feltételezhetően a másodikban is (2Kor 7,8) Pál apostol említést tesz olyan előző levélről,
melyet nem ismerünk.
Ásatások Khirbet Kumran
környékén
A bibliai szövegekkel kapcsolatos archeológiai leletek tekintetében az egyik jelentősebb forráshely: Kumran.
Júdás apostol, Jézus és Jakab testvére az általunk ismert
rövidke – hamis tanítókat, tévelygőket – leleplező levele bevezetőjében
említést tesz egy írásáról – amin éppen dolgozik –, melynek célja, hogy a
Krisztusban hívők számára a közös üdvösség tényét mélyebben feltárja: „Szeretteim, miközben teljes igyekezettel
azon fáradoztam, hogy közös üdvösségünkről írjak nektek, szükségesnek láttam,
hogy ezt az intést megírjam: küzdjetek a hitért, amely egyszer s mindenkorra a
szentekre bízatott.” (Júd 3). Tehát fáradozik egy jelentősebb, talán
terjedelmesebb íráson, de közben a szükségszerűség arra készteti, hogy egy
szembetűnő gyakorlati problémával is foglalkozzon. Úgy tűnik, félbeszakította a
megkezdett munkát, hogy megírja az általunk is ismert rövidke levelet, aztán
folytatja, amit elkezdett. Nagy kincset hordozhat ez az ismeretlen júdási tanító,
feltáró mű is.
Júdás apostol témája azért is érdekes lehet, mivel a „közös
üdvösség” részeseinek írt arról az üdvösségről, melyben a címzettek is vannak.
Vagyis az ismert kegyelmi állapot mélyebb feltárása, rejtett igazságainak
alaposabb megismertetése volt a cél.
Mit tudhatott Júdás apostol, amit a kortárs keresztyén hívők
nem tudtak, vagy nem kellő alapossággal ismertek? Az apostol apostolságának
elnevezését nyilvánvalóan onnan kaphatta és azért lett az Úr „küldöttje” (apostol
= küldött), mert olyan szellemi eredetű többlettel bírt, melyet az Úr azért
helyezett el nála, mert arra életbevágóan szüksége volt a fiatal krisztushívő
közösségnek, és Júdás apostoli küldetése volt, hogy elvigye és megossza a
címzettekkel.
Azt tudjuk, hogy a feltámadott Krisztus megjelent Jakabnak,
de arról nem szól az Írás, hogy a fiatalabb fivéreinek is, többek között
Júdásnak is megjelent volna. Az 1Kor 15,7 említi, hogy – „Azután megjelent
Jakabnak; azután mind az apostoloknak…” –, de Júdás – értelemszerűen –
ekkor még nem volt apostol, hanem vagy ez idő tájt, de inkább később jutott el
az üdvösség titkának kiemelkedő terjesztői szolgálatára. Megtérése, elhívása, apostoli
küldetésének egyéb részletei rejtve vannak előttünk.
Tóra-tekercs mai anyagokból készítve
Sok olyan kérdés van, melyre lehet, hogy egzakt választ már
nem fogunk találni, de vajon milyen ősi írástöredékek, bibliai dokumentumrészletek
lehetnek még a kövek és a homok alatt, várva, hogy a kutató tekintet
megpillanthassa őket?!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése