2016. szeptember 6., kedd

A Szentírás elveszett töredékei


Amivel még adós a régészet


Folytonosan és várakozva figyelem a bibliai földeken végzett ásatásokat: vajon mikor kerül napvilágra olyan lelet, melyről fennmaradt némi jelzés a meglevő ősi bibliai iratokban, de elvesztek – lehet, hogy megsemmisültek – a történelmi viharokban.



Agyagtábla. Ezt az agyagtáblát az ásatások során találták Ophelben, Jeruzsálemben. 
Az írás Heródes korából való, és egy zsinagóga alapításáról tudósít, amelyben menhely és tanterem is 
volt a törvény tanulói számára, valamint vízellátó berendezés.


Csak az ószövetségi írásokból tudunk a Jásár könyvéről (Józs 10,13; 2Sám 1,18), de ez nem maradt fenn. Ugyanúgy az újszövetségi Szentírásban a korintusi első levélben (1Kor 5,9) – és feltételezhetően a másodikban is (2Kor 7,8) Pál apostol említést tesz olyan előző levélről, melyet nem ismerünk.


Ásatások Khirbet Kumran környékén
A bibliai szövegekkel kapcsolatos archeológiai leletek tekintetében az egyik jelentősebb forráshely: Kumran.


Júdás apostol, Jézus és Jakab testvére az általunk ismert rövidke – hamis tanítókat, tévelygőket – leleplező levele bevezetőjében említést tesz egy írásáról – amin éppen dolgozik –, melynek célja, hogy a Krisztusban hívők számára a közös üdvösség tényét mélyebben feltárja: „Szeretteim, miközben teljes igyekezettel azon fáradoztam, hogy közös üdvösségünkről írjak nektek, szükségesnek láttam, hogy ezt az intést megírjam: küzdjetek a hitért, amely egyszer s mindenkorra a szentekre bízatott.” (Júd 3). Tehát fáradozik egy jelentősebb, talán terjedelmesebb íráson, de közben a szükségszerűség arra készteti, hogy egy szembetűnő gyakorlati problémával is foglalkozzon. Úgy tűnik, félbeszakította a megkezdett munkát, hogy megírja az általunk is ismert rövidke levelet, aztán folytatja, amit elkezdett. Nagy kincset hordozhat ez az ismeretlen júdási tanító, feltáró mű is.

Júdás apostol témája azért is érdekes lehet, mivel a „közös üdvösség” részeseinek írt arról az üdvösségről, melyben a címzettek is vannak. Vagyis az ismert kegyelmi állapot mélyebb feltárása, rejtett igazságainak alaposabb megismertetése volt a cél.

Mit tudhatott Júdás apostol, amit a kortárs keresztyén hívők nem tudtak, vagy nem kellő alapossággal ismertek? Az apostol apostolságának elnevezését nyilvánvalóan onnan kaphatta és azért lett az Úr „küldöttje” (apostol = küldött), mert olyan szellemi eredetű többlettel bírt, melyet az Úr azért helyezett el nála, mert arra életbevágóan szüksége volt a fiatal krisztushívő közösségnek, és Júdás apostoli küldetése volt, hogy elvigye és megossza a címzettekkel.

Azt tudjuk, hogy a feltámadott Krisztus megjelent Jakabnak, de arról nem szól az Írás, hogy a fiatalabb fivéreinek is, többek között Júdásnak is megjelent volna. Az 1Kor 15,7 említi, hogy – „Azután megjelent Jakabnak; azután mind az apostoloknak…” –, de Júdás – értelemszerűen – ekkor még nem volt apostol, hanem vagy ez idő tájt, de inkább később jutott el az üdvösség titkának kiemelkedő terjesztői szolgálatára. Megtérése, elhívása, apostoli küldetésének egyéb részletei rejtve vannak előttünk.


Tóra-tekercs mai anyagokból készítve

Sok olyan kérdés van, melyre lehet, hogy egzakt választ már nem fogunk találni, de vajon milyen ősi írástöredékek, bibliai dokumentumrészletek lehetnek még a kövek és a homok alatt, várva, hogy a kutató tekintet megpillanthassa őket?!

Nincsenek megjegyzések: